Zolee’s 1967 Ford Mustang 390 GTA

Katt ide a többi taghoz!

Az én Mustangom… 1967 Ford Mustang 390 GTA

Specifikáció:

Model : 1967 Hardtop Coupe
Engine : 390cid 4V V-8 320hp S-code
Transmission : C-6 Select-Shift Cruise-O-Matic
Options:

  • Dark Moss Green color
  • Black Vinyl Roof
  • Rocker Panel Moldings
  • Closed Crankcase Emission System
  • Exhaust Emission Control
  • Center Console
  • Power Steering
  • Air Conditioner – SelectAire
  • AM/8 Track Stereo Radio
  • Tinted Glass
  • Deluxe Seat Belts
  • Black Dekor Bucket Seats

GT Equipment Group:

  • Grille Mounted Fog Lamps
  • Power Front Disc Brakes
  • Dual Exhausts With Chrome Quad Outlets
  • GT Gas Cap
  • Rocker Panel Stripes And GTA Emblems
  • Fifteen-inch Wheels
  • Heavy-duty Suspension

Deluxe Interior package:

  • Brushed Stainless Steel Dash
  • Woodgrain Steering Wheel
  • Brushed Door Panels
  • Overhead Console with Map Light

2014 év elején kezdtem böngészni az eladó első generációs Mustangokat. A hazai gyatra felhozatal után amerikai és német oldalakon keresgéltem tovább. Pénztárca méretét figyelembe véve Fastback vagy Convertible nem jöhetett szóba, legalábbis úgy hogy nem egy általános 289-es motort kerestem. Március elején rátaláltam egy 69-es Coupe-ra egy a németországi Lipcse melletti faluban. Autókereskedő barátommal pár napon belül ki is “ugrottunk” Németországba (700 km), viszont sajnos a srác által küldött képek korántsem tükrözték az autó valódi állapotát. Az autó műszerfal kialakítása sem tetszett igazán, ekkor döntöttem úgy, hogy egy 67-es vagy 68-as autó kell nekem. Így a sza.nak egy pofont adva üres kézzel tértünk haza. A látottak alapján eldőlt, hogy az USA-ból sem kell autót venni, ki tudja azt kapja-e az ember amit lát a képeken vagy a videón.
Időközben megismerkedtem egy közel 25 éve Mustang restaurálással foglalkozó 18 éve kis hazánkba települt holland “sráccal” Marcoval. Újabb három hét keresgélés után szintén Németországban rátaláltam egy 67-es 390-es GTA-ra egy Berlin melletti kis faluban. Az előző 1400 kilométeres 16 órás útra visszagondolva a hátam közepére sem kívántam most egy 1800 kilométerest, ezért inkább a fapados repülő mellett döntöttem. Bolondok napján (április 1.) kora reggel repültünk Marcoval Berlinbe majd onnan bérautóval a közeli faluba. Hűvös de szerencsére napsütéses nap volt. A ház közelébe érve már messziről megláttuk az utcán vigyorgó sötétzöld Mustang farát.

Az első pillantások...

Az első pillantások…


Aztán elölről 🙂
firstlook2
Körbejártuk az autót, nagyon tetszett kívül és belül is, Marco megállapította hogy a drága alkatrészek rendben vannak, nem kell majd rá eszeveszett pénzt költeni. A német srác 2013 novemberben vette az autót egy amerikai autó importtal foglalkozó holland kereskedőtől. Köztudott, hogy a legtöbb amerikai autó Hollandián keresztül érkezik Európába, itt a legkedvezőbbek a költségek. Hajóval általában 2-3 hét alatt érkeznek be a rotterdami kikötőbe. Egy kis érdekesség, hogy az autót 1966 október 22-én gyártották, és ugyanezen az napon kerek 47 évvel később 2013 október 22-én vámolták Hollandiában. A téli hónapokban sokat költött “Jürgen” az autóra, a kopott fényezést újrafestette az eredeti színére, komplett alvázvédelmet csináltatott, új gumikat kapott, és belül is sok mindent elkezdett felújítani, kicserélni pl. új tetőkárpit, új ülések…
Ezért is volt kicsit furcsa nekünk, hogy miért akarja eladni ha már ennyit költött rá?! Faggattuk, vallattuk :). Azt mondta azért akarja eladni, mert őt csak a teljesítmény érdekli, pár hete az egyik haverja vett egy közel 600 lóerős Hot rod-ot ezért ez a 320 lóerős “izé” nem kell neki.
Marco szerint ez egy idióta, látszik rajta hogy egy hajszállal sem kötődik a Mustanghoz, nem tudja mit ad el ilyen “kedvező” áron. Közben hajnalban elindult a tréler is Németországba. Azt beszéltük meg, hívjuk amint megnéztük az autót, hogy jöjjön-e tovább vagy forduljon vissza. Azért kellett bevállalnunk, mert a repülőnk a kora esti órákban indult vissza, nem tudtunk volna 10-12 órát várni a tréler megérkezésére. Szerencsénk volt, az autót jónak találtuk. Még egy kicsit alkudoztunk “Jürgennel”, majd megírtuk az adás-vételi szerződést és kifizettem a vételárat. A tréler megérkezéséig kicsit körbejártuk a környéket, majd ebéd közben elkezdtünk beszélni az autó további restaurálásáról. Délután 3 óra után megérkezett végre a tréler, rendben ment minden.
A tréleren

Tréleren


Mi visszaindultunk a berlini reptérre, a tréler elindult haza, másnap kora reggel haza is érkezett Marco műhelyébe. Tüzetesebben átnéztük az autót, összeírtuk milyen alkatrészek kellenek biztosan. Cél a minél hamarabbi OT vizsga volt. Marco szerint érdemes lenne lekérni amerikából Personalized Statistics Reportot, mert megérzése szerint ez egy elég egyedi felszereltségű autó. Igaza volt! Megérte a 60$ + postaköltséget.
Az én Mustangom!

Az én Mustangom!


Az utolsó előtti sorban látható, hogy pontosan ugyanilyen Mustang nincs még egy a földön.
Közel másfél hónapnyi csinosítgatás után elérkezett az OT vizsga napja május 15-én. Baljós nap volt, ömlött az eső egész nap. Úgy döntöttünk tréleren visszük a Mustangot a IV. kerültei Berda József utcai Autóklubba. 11 órára volt időpontunk, ehhez képest délután 4-re került ránk a sor. Az ügyintéző kolléganő szerint nagyon kifogtuk ezt a napot, ekkora csúszás idén még nem volt. A három tagú bizottság viszonylag gyorsan végzett, szerencsére csont nélkül ment át az autó a vizsgán. Érdekes és vicces volt, hogy a bizottság legjobb barátja a google, onnan keresgették az eredeti adatokat, meg hogy hogyan kell kinéznie az autónak :).
Muzeális igazolvány
Az ember azt hiszi hogy végre vége, irány a műszaki. De nem! Majd két héten belül jön a hivatalos papír az OT vizsgáról, és utána mehetek műszakira. Hurrá… “És a nyolcadik napon” megérkezett a levél. Helyileg illetékes tatabányai NKH-t hívtam, mikor mehetnék műszakira a Mustangommal? Hú hát veteránt csak keddenként, kb 3 hét múlva. Mi?!?! Egy kis segítséggel sikerült másnap Pomázra időpontot intézni. Szerencsére itt is minden rendben volt. Na végre! Onnan egyből a Központi Okmányirodába mentem az átírást és a rendszámot intézni. Ekkor jött az újabb sokk. Mivel az autó még nem volt az EU-n belül forgalomba helyezve, származásellenőrzést kell végezni, amit az okmányirodában kell elindítani. Ennek az ügyintézési határideje 30 nap, ami persze közel 40 nap lett. Végül 2014.07.09-én vehettem kézbe az OT rendszámot és a forgalmit.

További képek: